A kezünk akkorát csattant mint egy gong Kínában. Majd táncoltunk egy csomót. Annyira örültem Jenny-nek.
- Amúgy ki volt ez a srác? - kérdezte.
(Bree szemszöge)
Gondolkodtam egy kicsit, mire felfogtam mit kérdezett, viszont a válasz csak ugyan a fejemben megragadt, de kimondani nem tudtam. Tétováztam, majd legyintetem.
- Csak egy srác.
- Szóval nem is ismered?
- Ne kérdezz ilyen hosszút, beleremeg a fejem.
- Oké. Srác! Ki?
- Azt tudom, hogy ismerem bár most nem ugrik be a neve, de holnap eszembe fog jutni.
- Oké.
- Megkérhetlek valamire?
- Persze.
- Írd már bele a számát a telóba Bence néven.
- Na szóval Bence?
- Igen! Honnan tudtad?
- Tudok. - mosolygott.
Előszedte a telefonomat majd gyorsan bepötyögte a számot.
***
Az ágyamban ébredtem. Csak halovány emlékeim vannak a tegnap estéről. Mikor a szemem kinyíltak a szobában még sötét volt, a redőny lehúzva. Az előszobában már látszódott, hogy a nap sugarai besütnek és elterültek mindenhol. Felültem, majd megráztam a fejemet. Jenny felém fordult és mosolygott. Felugrottam.
- Bocsi, megijesztettelek? - kérdezte.
- Picit. - Mosolyodtam el, majd próbáltam visszaemlékezni. - Mennyit ittál?
- Egy sört.
- Éééés... én?
- Hát be voltál csiccsentve. De nem szóltam anyudénak.
- Köszi. Te vagy a legjobb. - mondtam. - És mit csináltam? Nem sokra emlékszem.
- Inkább mondd el mire emlékszel és én kiegészítem.
- Oké. Hát szóval. Bementünk az épületbe a zene hangos volt. Odamentünk Brendáékkal Markékhoz, aztán képzavar...
- És Brenda és Mark jó részegek voltak.
- Valami olyasmi, aztán odajött hozzám egy srác, de nem láttam az arcát, mert mögöttem volt. Megfordultam és láttam, hogy Be... ki is?
- Bence.
- Oh, igen. Egy csomót beszélgettünk, aztán egyszer csak megcsókolt. Késleltetve haboztam, de aztán kapcsoltam. Amikor elengedett táncoltunk, aztán jöttél te és veled voltam. Aztán teljes emlékezet kiesés.
- Aztán nem is volt olyan sok minden, csak felkellet írnom a telódba számát és ennyi.
- Értem. És anyáék ebből mennyit tudnak.
- Az extrém dolgokat kivéve mindent. De hogy részeg voltál azt nem. Csak azt hogy nekimentél egy oszlopnak és kicsit megszédültél.
- Mit csináltam?!
Erre kacsintott, és leesett, hogy a részegségre egy kiskapu. Ekkor apa besunnyogott az ajtón. Jennyvel a fejünkre húztuk a takarót.
- Felkelni hétalvók! Fél 12 van, anyád mérges lesz, ha nem fogtok ebédelni.
- Oké, csak egy perc.
- Rendben.
Apa kiment, mi meg próbáltunk nem túl holdkóros fejet vágni. Kicsoszogtunk és megebédeltünk. Felöltöztünk, majd beültünk a gép elé. Úgy érzem mintha valamit elfelejtettem volna, de ekkor Jenn világosított fel, miről is.
- Nem hívod fel?
- Oh, lehet. De lehet, hogy alszik még.
- Akkor SMS.
- Oksi.
Gyorsan előkaptam a telefonomat és elkeztem írni az SMS-t.
Szia. Bree vagyok. Ha felkeltél akkor gyere fel MSN-re, beszélhetnénk. :) breexshine@ditroit.com . Puszi.
Elküldtem az SMS-t és benyomtam a gépet. Egész végig ott ültünk és néztük, mikor lép végre be. Már Jenn oly mértékben unta, hogy csinált popcorn-t. 15-óra volt, mikor végre belépett. Hevesen a billentyűket pattogtatva írtam.
Bree üzenete:
*Szia. :D Mizujs?
Bence üzenete:
*Szia (: Semmi kül. (: Veled?
Bree üzenete:
*Nemsok :D
*Hallod, emlékszel ügye mi volt tegnap? :$
Bence üzenete:
*Háát :M, felvilágosítanál? :M
Bree üzenete:
*Ne szórakozz >.<
Bence üzenete:
*okés (A):D
*amúgy emlékszem :$ ugye te is? :P
Bree üzenete:
*El lehet ezt felejteni? ♥:$
Bence üzenete:
*Nehezen, de nem akarnám :)♥
*Olyan aranyos vagy :) tetszel ;)
Bree üzenete:
*:$$♥ Te is nekem
Bence üzenete:
*De ugye nincs barátod? >.<
Bree üzenete:
*És neked barátőd? >.<
Bence üzenete:
*Én kérdeztem előbb :P
Bree üzenete:
*Nemrég szakítottunk, de örülök neki (:
Bence üzenete:
*:O értem (:
Bree üzenete:
*Na akkor most van barátnőd vagy nincs? >.<
Bence üzenete:
*Van
Bree üzenete:
*Oh, értem.
Bence üzenete:
*Te :)♥
Bree üzenete:
*Ez már tetszik ;D♥
Bence üzenete:
*:D♥
*Na most mennem kell :/ Edzésem van
*Sziapuszi<3(k)
Bree üzenete:
*okés :)
*Sziapuszi♥(k)
Bence kijelentkezett.
Jenny nagyon vigyorgott. Legszívesebben leütöttem volna, de nem bírtam, annyira örültem. Jenn egész nap szórakoztatott, de este már Dave bácsikáméknál töltötte az estét, én pedig Bella barátnőmnél.
***
A biciklimről leszállva már nagyon izgultam. Imádok Bellánál lenni. Nekidöntöttem a kerékpárt a falnak és becsengettem. Bella anyukája nyitotta az ajtót.
- Szia. Gyere be! Bella már nagyon vár! - mosolygott.
- Szia. - mosolyogtam, majd beléptem a házba.
Gyönyörű volt. Levettem a cipőmet és beosontam a szobába.
- Haliii. - mondtam vidáman.
- Sziiia. - mondta ő is. - Na mizu?
- Hááát. - mozgattam a szemöldökömet.
- Nyögd már ki!
- Tudod ki az a Bence? Lent volt a clubban.
- Jah, a szöszi.
- Ő. Na szóval.... Járunk.
- Pacsit!
Lepacsiztunk, mint ahogyan Barney Stinson szokott. Egy nagy ember a szememben, nélküle nem világ a világ. Bellával nagy fanok vagyunk.
- Mehet egy kis Így jártam anyátokkal? - mondta szempillát rezgetve.
- De még mennyire!
2010. október 26., kedd
2010. október 19., kedd
10. fejezet 2. rész
(Bree szemszöge)
Visszamentünk Brendával a terembe ismételten,, de Bren egy pillanatra megállt.
- Jössz? - kérdeztem.
Brenda egy nagy farakást nézegetett, és valamit mintha keresett volna. Egy kis botot húzott elő a semmiből.
- Szerinted ez elér a tábláig? - kérdezte.
- Tényleg megakarod bökni?
- Persze! Megérdemli!
- Hát felőlem, szerintem elér, sőt, tovább is! - nevettünk.
Leylát véltem felfedezni a nagy tömegben.
- Sziasztok. Wolf küldött, hogy megnézzem, hol vagytok már. - majd rápillantott Brenda botjára. - Hmm... mutatós, kinek szánod?
- Annak a nőszemélynek, aki leküldött. - mosolygott.
- Oooo. Van még? - huzogatta Leyla a szemöldökét.
- Szerintem, ott a farakásban találtam.
Leyla megindulta rakás fa felé, majd kikereste a neki megfelelő botot és visszajött hozzánk, majd mentünk is fel. Benyitottunk a terembe, de a tanárnő nem volt ott, viszont a fiúk a szekrényben kutakodtak, és Patrick éppen egy kőkemény muffint dobott felénk, ami kisebb nyomot hagyott a falban. Hangos hahotázásba kezdtek. Mi kikerekedett szemmel néztük a falat.
- Tyűűűhaaaa. - szólaltam meg.
- Jaaa. - mondta Leyla és Bella egyszerre.
Leültünk, majd a fiúk hallották a nagy kopogásokat és gyorsan oszoljt nyilvánítottak. Szinte robbanás szerűen rontott be a szeretett tanárunk.
- Brenda mégis mit képzelsz, hogy jelenetet rendezel lent?
- Mi?!
- Óó... Fidelty mesélt a dükrohamodról, hogy felbirítottál egy asztalt!
- Tanárnő ez teljes mértékben lehetetlen, mert vele voltam! - mondtam.
- Barátnők vagytok drágám, véditek a másikat. Ne hidd, hogy elhiszem. - mondta nyájasan. - A lányomnak hiszek.
- Akkor mennyen a lányával együtt a jó...- susmogta Brenda.
Majd csengettek. Brenda a táskáját bevágta az angol terembe, majd sprintelt le. Mi még nyugisan megkajáltunk, majd mentünk Bren után. Ott ordibált a bírónak, mert Mark-ot kiállították. Azon tűnődtem, hogy mióta lett ilyen Brenda, persze semmi bajom vele, mert imádom a drágát, de most, hogy Markkal van valahogyan kicsit agresszív elsz, talán ketrecharcol, hogy lerázza a Mark után koslató csajokat. Mit ne mondjak jó küzdősport. Ez megírom a blogomba. Magamba röhögcsélbe sétáltam ki az udvarra, meglepően hideg volt, ezért Nicole-al visszementünk a mellényemért. Mikor visszamentünk én ott pötyögtettem a talómat, mikor valaki fellököt, én meg megízleltem a padlót.
- Oh, bocsi. - mondta egy srác sajnálkozóan.
- Á, semmiség, szinte minden nap megesik. - mondtam, miközben felfelé hajoltam.
Mikor felnéztem, kivolt az a rendi gyerek aki belémjött 150 km/h-val. Az a szőke hajú, hogy is hívják... ja igen, az a Bence srác volt. Nyíjtotta a kezét, és mosolyogva elfogadtam. Éppen megláttam Brendát, aki vigyorogva jött felé(m)nk.
- Majd még látjuk egymás. - mondta Bence.
- Ahha, szia. - mondtam.
Majd elsétált, én pedig vörösen, de ép telefonnal rendelkezve vártam, míg Bren ideér.
- Huhuhuhúú... Új udvarló. - mondta incselkedve.
- Leüsselek? - mondtam viccesen.
A nap hátralévő rész nem volt túl érdekes. Hazafelé menet megcsörrent a telefonom.
- Hallo?
- Szia Bree, itt Lexy! Ma party a Night Clubban, anyukádékat már megkérdeztem, jöhetsz! - mondta.
- És Brend...
- Ő, az ő szüleik is elengedtek titeket, csak Nicole-t nem, mert jönnek a nagyszülei. Na ki a legjobb bari-e kerek nagy világon?
- Kár, hogy Nic, nem jön, és a kérdésdre a válaszom:Te? - mondtam csíntalantul.
- Még szép. - vágta rá. - Na megyek, majd talcsizunk. Puszi, Csók.
- Szia, puszi.
Azzal lerakta. Nemtudtam, és nem is hittem el, hogy anyáék elengedtek, mert alapból lehetetlennek tűnt, hogy egy 13 éves beengedjenek, bár kinéztem 15-nek is, de hát akkor is. Lényegtelen. Gyorsabb tempóra kapcsoltam, mikor ma másodjára belémrohantak. De itt most nem én estem el.
- Oh, é... - de nem folytattam, hanem elmentem, mert akinek nekimentem az Eric volt.
- Hé, jössz ma a Night Clubba?
- Hadjál!
Majd faképnél hagytam, és gyorslépésben mentem haza. Akár távgyalogló is lehetnék, úgy 200 m-en. Mosolyogtam. Ilyen hülyeséget. Felértem és gyorsan menyomtan a laptopot és az MSN-t. Ledobáltam a cuccaimat. Brenda, Leyla és Bella is fent voltak már. Gyors tárgyalás után azon a döntésen maradtunk, hogy hozzánk jövünk készülődni.
***
A clubban nagy volt a tömeg, de elfértünk, nem sok vizet zavartunk. Elmentünk a pulthoz és megittunk 1-1 felest. Kicsit csípett, de nem volt nagy hű-hó. Csak úgy fizettük egymás után a köröket. Brenda folyton Markhoz beszélt, ahogyan Mark is Brendához. Látszott, hogy mind a keten kissé be voltak csípve, de nem voltak részegek. Leyla már a WC-ben volt Bellával, én pedig táncoltam.
(Jennifer szemszöge)
Mivel meglepetést szeretem volna egyetlen uncsitesómnak, ezért elmentem a Night Clubba, hogy meglepjen. 10 körül indultam, bár ők már ott voltak. Az ajó, hogy csak 2 évvel vagyok idősebb nálla, szóval megbeszéljük az élet nagy dolgait, akár még a híd alatt is. Mikor megérkeztem, már nagyban ment a buli. Nem is volt nehéz kiszúrni a társaságot, nagy éneklések és táncolások ötvözték. Besettenkedtem, úgy hogy ne nagyon látszódjak. Próbáltam megkeresni Bree-t, de nem láttam, pedig ő nem az a nagy "partyarc" már elnézést, ő inkább ült volna, de nem, sehol nem láttam. Hirtelen nagy, izgatott huhogásra lettem figyelmes, mint amikor valaki megcsókol valakit egy stadionban. Jobbra pillantottam, és leesett az állam. Bree egy szőkehajú sráccal csókolózott és nem is enyhén.
- Bree! - mondtam.
- Jennyfer! Sziiiii...aaaa. Mizu?
- Bree, te mennyit ittál?
Majd a két ujjával mutatta, hog csak egy picit. Nem nagyon hittem el, de azért annyira mégse volt részeg.
(Bree szemszöge)
- Idefigyelj...ha a szüleid megtudják...de... - várt egy picikét. - kitérdekel! Szép volt csajszi! Adj egy pacsit!
A kezünk akkorát csattant mint egy gong kínában. Majd táncoltunk egy csomót. Annyira örültem Jenny-nek.
- Amúgy ki volt ez a srác? - kérdezte.
Visszamentünk Brendával a terembe ismételten,, de Bren egy pillanatra megállt.
- Jössz? - kérdeztem.
Brenda egy nagy farakást nézegetett, és valamit mintha keresett volna. Egy kis botot húzott elő a semmiből.
- Szerinted ez elér a tábláig? - kérdezte.
- Tényleg megakarod bökni?
- Persze! Megérdemli!
- Hát felőlem, szerintem elér, sőt, tovább is! - nevettünk.
Leylát véltem felfedezni a nagy tömegben.
- Sziasztok. Wolf küldött, hogy megnézzem, hol vagytok már. - majd rápillantott Brenda botjára. - Hmm... mutatós, kinek szánod?
- Annak a nőszemélynek, aki leküldött. - mosolygott.
- Oooo. Van még? - huzogatta Leyla a szemöldökét.
- Szerintem, ott a farakásban találtam.
Leyla megindulta rakás fa felé, majd kikereste a neki megfelelő botot és visszajött hozzánk, majd mentünk is fel. Benyitottunk a terembe, de a tanárnő nem volt ott, viszont a fiúk a szekrényben kutakodtak, és Patrick éppen egy kőkemény muffint dobott felénk, ami kisebb nyomot hagyott a falban. Hangos hahotázásba kezdtek. Mi kikerekedett szemmel néztük a falat.
- Tyűűűhaaaa. - szólaltam meg.
- Jaaa. - mondta Leyla és Bella egyszerre.
Leültünk, majd a fiúk hallották a nagy kopogásokat és gyorsan oszoljt nyilvánítottak. Szinte robbanás szerűen rontott be a szeretett tanárunk.
- Brenda mégis mit képzelsz, hogy jelenetet rendezel lent?
- Mi?!
- Óó... Fidelty mesélt a dükrohamodról, hogy felbirítottál egy asztalt!
- Tanárnő ez teljes mértékben lehetetlen, mert vele voltam! - mondtam.
- Barátnők vagytok drágám, véditek a másikat. Ne hidd, hogy elhiszem. - mondta nyájasan. - A lányomnak hiszek.
- Akkor mennyen a lányával együtt a jó...- susmogta Brenda.
Majd csengettek. Brenda a táskáját bevágta az angol terembe, majd sprintelt le. Mi még nyugisan megkajáltunk, majd mentünk Bren után. Ott ordibált a bírónak, mert Mark-ot kiállították. Azon tűnődtem, hogy mióta lett ilyen Brenda, persze semmi bajom vele, mert imádom a drágát, de most, hogy Markkal van valahogyan kicsit agresszív elsz, talán ketrecharcol, hogy lerázza a Mark után koslató csajokat. Mit ne mondjak jó küzdősport. Ez megírom a blogomba. Magamba röhögcsélbe sétáltam ki az udvarra, meglepően hideg volt, ezért Nicole-al visszementünk a mellényemért. Mikor visszamentünk én ott pötyögtettem a talómat, mikor valaki fellököt, én meg megízleltem a padlót.
- Oh, bocsi. - mondta egy srác sajnálkozóan.
- Á, semmiség, szinte minden nap megesik. - mondtam, miközben felfelé hajoltam.
Mikor felnéztem, kivolt az a rendi gyerek aki belémjött 150 km/h-val. Az a szőke hajú, hogy is hívják... ja igen, az a Bence srác volt. Nyíjtotta a kezét, és mosolyogva elfogadtam. Éppen megláttam Brendát, aki vigyorogva jött felé(m)nk.
- Majd még látjuk egymás. - mondta Bence.
- Ahha, szia. - mondtam.
Majd elsétált, én pedig vörösen, de ép telefonnal rendelkezve vártam, míg Bren ideér.
- Huhuhuhúú... Új udvarló. - mondta incselkedve.
- Leüsselek? - mondtam viccesen.
A nap hátralévő rész nem volt túl érdekes. Hazafelé menet megcsörrent a telefonom.
- Hallo?
- Szia Bree, itt Lexy! Ma party a Night Clubban, anyukádékat már megkérdeztem, jöhetsz! - mondta.
- És Brend...
- Ő, az ő szüleik is elengedtek titeket, csak Nicole-t nem, mert jönnek a nagyszülei. Na ki a legjobb bari-e kerek nagy világon?
- Kár, hogy Nic, nem jön, és a kérdésdre a válaszom:Te? - mondtam csíntalantul.
- Még szép. - vágta rá. - Na megyek, majd talcsizunk. Puszi, Csók.
- Szia, puszi.
Azzal lerakta. Nemtudtam, és nem is hittem el, hogy anyáék elengedtek, mert alapból lehetetlennek tűnt, hogy egy 13 éves beengedjenek, bár kinéztem 15-nek is, de hát akkor is. Lényegtelen. Gyorsabb tempóra kapcsoltam, mikor ma másodjára belémrohantak. De itt most nem én estem el.
- Oh, é... - de nem folytattam, hanem elmentem, mert akinek nekimentem az Eric volt.
- Hé, jössz ma a Night Clubba?
- Hadjál!
Majd faképnél hagytam, és gyorslépésben mentem haza. Akár távgyalogló is lehetnék, úgy 200 m-en. Mosolyogtam. Ilyen hülyeséget. Felértem és gyorsan menyomtan a laptopot és az MSN-t. Ledobáltam a cuccaimat. Brenda, Leyla és Bella is fent voltak már. Gyors tárgyalás után azon a döntésen maradtunk, hogy hozzánk jövünk készülődni.
***
A clubban nagy volt a tömeg, de elfértünk, nem sok vizet zavartunk. Elmentünk a pulthoz és megittunk 1-1 felest. Kicsit csípett, de nem volt nagy hű-hó. Csak úgy fizettük egymás után a köröket. Brenda folyton Markhoz beszélt, ahogyan Mark is Brendához. Látszott, hogy mind a keten kissé be voltak csípve, de nem voltak részegek. Leyla már a WC-ben volt Bellával, én pedig táncoltam.
(Jennifer szemszöge)
Mivel meglepetést szeretem volna egyetlen uncsitesómnak, ezért elmentem a Night Clubba, hogy meglepjen. 10 körül indultam, bár ők már ott voltak. Az ajó, hogy csak 2 évvel vagyok idősebb nálla, szóval megbeszéljük az élet nagy dolgait, akár még a híd alatt is. Mikor megérkeztem, már nagyban ment a buli. Nem is volt nehéz kiszúrni a társaságot, nagy éneklések és táncolások ötvözték. Besettenkedtem, úgy hogy ne nagyon látszódjak. Próbáltam megkeresni Bree-t, de nem láttam, pedig ő nem az a nagy "partyarc" már elnézést, ő inkább ült volna, de nem, sehol nem láttam. Hirtelen nagy, izgatott huhogásra lettem figyelmes, mint amikor valaki megcsókol valakit egy stadionban. Jobbra pillantottam, és leesett az állam. Bree egy szőkehajú sráccal csókolózott és nem is enyhén.
- Bree! - mondtam.
- Jennyfer! Sziiiii...aaaa. Mizu?
- Bree, te mennyit ittál?
Majd a két ujjával mutatta, hog csak egy picit. Nem nagyon hittem el, de azért annyira mégse volt részeg.
(Bree szemszöge)
- Idefigyelj...ha a szüleid megtudják...de... - várt egy picikét. - kitérdekel! Szép volt csajszi! Adj egy pacsit!
A kezünk akkorát csattant mint egy gong kínában. Majd táncoltunk egy csomót. Annyira örültem Jenny-nek.
- Amúgy ki volt ez a srác? - kérdezte.
2010. október 18., hétfő
10. Fejezet 1. rész
(Bree szemszöge)
Vidáman indultam a suliba, már nem is gondolkozom Ericen, végleg elfelejtettem. És a boldogságom fő okozója, az, hogy ha jön az uokatesóm Jennifer. Ma még nem, de holnap már biztosan találkozunk. Most péntek van, és már szeretném megmutatni a barátnőimnek az új életben, és színben lévő Bree-t. Na meg, most jutott eszembe, hogy foci mecsc lesz a suliba, és jön Mark is. Brenda ki fog ugrani a bőréből. Az összes tanár ráveszi, hogy lemenjünk, h akell bottal fogja őket ütni. Előkaptam az új táskámat, egy rózsaszín bőr oldaltáska. Alg bírtam a könyveimet belerakni úgy, hogy le tdjam csukni a tetejét. nagy fáradozások után feladtam, és kivettem a matek könyvemet, amúgy se érek vele sokat. Felkaptam az új sapkámat és loholtam le a lépcsőn, majd a suliba. Oldalra pillantottam és legszívesebben odarohantam volna és két nagy teslit a képére nyomtam volna annak a srácnak az arcára aki ott ment. Benny volt az, aki folyton a seggemet csapdossa. Megérdemelné, de most sokan látnak.
Beértem a suliba, és megláttam Nicole-t és Leylát. Szinte már nekik rohantam, majd megöleltem őket. Széles vigyorral fordultak felém.
- Újra a régi vagy? -kérdezte Leyla.
- Újult formában. - kacsintottam.
Mosolyogva sétáltam be a terembe, és láttam, hogy Eric nincs itt. Hála az égnek focizik, jó lenne, ha valaki rendesen arcba kapná. Bella már bent volt, őt is üdvözöltem, majd mpár percen belül Brenda is megérkezett, szó szerint dühöngve.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Hülye Wolf azt mondta nem visz le minket. Bottal fogom bökdösni!
Annyira megmondtam. Egy kajla mosolyt megengedtem magamnak, majd Brenda felé fordultam.
- Tudom, hogy vidíthanálak fel.
- Hogyan?
- Gyere utánam.
Majd a kezénél fogva levonszoltam a tesi terem részlegbe, ahol már a sok srác össze-vissza sétálgatott, valamelyiken Mez, valamelyiken az se. Az egyik nagyon bámult, majd mikor elhaladt mellettem, megfütyült. Rákacsintottam, majd mentünk tovább. A 3-as öltözőből egy Szőkés hajú srác jött ki, egy Bence szöveggel a hátán.
- Ööö... szia. Ez a belvár öltözője?
- Szia. Ja. Miért?
- Szólnál Mark-nak? Valaki várja.
- Ja, persze.
A srác bement, majd kis idő mulva, Brenda már ott toporzékolt, mikor Mark kijött a nyakába ugrott. Mi tagadás, nagyon édesek voltak együtt. Sunnyogva elmentem, majd széjjel néztem a részlegben, mert óriási volt, teletömve srácokkal. Elindultam egy kicsit nyugisabb helyre, egy kis sarokba, hogy megvárjam Bren-t, de mikor megláttam ki áll a sarokban és kivel hát én azt hittem ott kezdek el bőgni. Fridelty volt és Eric, egymásba kapaszkodva ment a nyali-fali. Meglökdöstem Brendát.
- Mivan?
- Hozz egy hányózcskót, meg egy csomag zsepit.
Kérdőn nézett rám, majd mutattam az okot. Bren szélsebesen megindult az édes pár felé, én pedig Markkal alig bírtam visszafogni.
-Beverem a képed, te szemét! - ordította.
Még mielőtt felénk fordult volna, Brendát megfordíttuk és elvontattuk. Bren az orra alatt dörmögött valamit, de Markkal csakkérdőn néztünk egymásra. Szinte már olyan volt mintha Brenda járt volna Ericcel és annyira ideges lett, hogy más lányal látja, hogy beleőrült. Bár ezt a szituációt nekem kellett volna eljátszani, de nekem nem ment. Elköszöntünk Marktól, és felmentünk a terembe. Brenda ott szidkozódott, a lányokkal próbáltuk lenyugtatni, kisebb-nagyobb sikerrel. Másodperceken belül megjelent Mrs. Wolf. Brenda csúnyán nézett, majd elkezdett susmogni.
- Vajon mitszólna, ha megtudná, hogy a lánya Bree volt pasiával smárol lent, úgy, hogy ők tegnap szakítottak? Beszarok.
- Mit mondtál kislányom Frideltyről?
- Elmondjam? - majd ordítva folyatta. - A lánya Bree volt pasiával smárol lent, úgy, hogy ők tegnap szakítottak. BESZARÁS! - aztán nyugodtabban... - Így megfelel?
- Kislányom, nem akarom, hogy itt rontsd a levegőt az órámon, inkább mennyél le a meccsre.
Brenda elkezdett mosolyogni, majd kivágtázott az ajtón.
Az óra közepén Brenda rontott, be röhögve, de kissé furcsán.
- Figyeljetek! A belvárból Mark úgy arcon rugta Eric-et, hogy dobott egy hátraszaltót!
- Komolyan, amit ma mondok, mind beteljesül? - keztem kiekni magamből, de nyugodtan ülve maradtam. - Tanárnő lemehetnék, én tanultam elsősegélyt.
Brenda az ajtóban vörös fejjel kuncogott, majd a tanár elengedett és mentünk le. Mikor odaértünk Mark ott állt eric mellett. Eric ült, Mark pedig mintha annyira aggódna, kissé vágott egy nagy vigyort.
- Hé, Mark beszél hetünk?
- Persze.
Arrébb mentünk, majd adott egy pacsit, ahogyan én is neki, majd elkezdtünk rögöni, ahogyan Brenda is mert, már várta mikor kezdhet el szakadni a röhögéstől.
Vidáman indultam a suliba, már nem is gondolkozom Ericen, végleg elfelejtettem. És a boldogságom fő okozója, az, hogy ha jön az uokatesóm Jennifer. Ma még nem, de holnap már biztosan találkozunk. Most péntek van, és már szeretném megmutatni a barátnőimnek az új életben, és színben lévő Bree-t. Na meg, most jutott eszembe, hogy foci mecsc lesz a suliba, és jön Mark is. Brenda ki fog ugrani a bőréből. Az összes tanár ráveszi, hogy lemenjünk, h akell bottal fogja őket ütni. Előkaptam az új táskámat, egy rózsaszín bőr oldaltáska. Alg bírtam a könyveimet belerakni úgy, hogy le tdjam csukni a tetejét. nagy fáradozások után feladtam, és kivettem a matek könyvemet, amúgy se érek vele sokat. Felkaptam az új sapkámat és loholtam le a lépcsőn, majd a suliba. Oldalra pillantottam és legszívesebben odarohantam volna és két nagy teslit a képére nyomtam volna annak a srácnak az arcára aki ott ment. Benny volt az, aki folyton a seggemet csapdossa. Megérdemelné, de most sokan látnak.
Beértem a suliba, és megláttam Nicole-t és Leylát. Szinte már nekik rohantam, majd megöleltem őket. Széles vigyorral fordultak felém.
- Újra a régi vagy? -kérdezte Leyla.
- Újult formában. - kacsintottam.
Mosolyogva sétáltam be a terembe, és láttam, hogy Eric nincs itt. Hála az égnek focizik, jó lenne, ha valaki rendesen arcba kapná. Bella már bent volt, őt is üdvözöltem, majd mpár percen belül Brenda is megérkezett, szó szerint dühöngve.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Hülye Wolf azt mondta nem visz le minket. Bottal fogom bökdösni!
Annyira megmondtam. Egy kajla mosolyt megengedtem magamnak, majd Brenda felé fordultam.
- Tudom, hogy vidíthanálak fel.
- Hogyan?
- Gyere utánam.
Majd a kezénél fogva levonszoltam a tesi terem részlegbe, ahol már a sok srác össze-vissza sétálgatott, valamelyiken Mez, valamelyiken az se. Az egyik nagyon bámult, majd mikor elhaladt mellettem, megfütyült. Rákacsintottam, majd mentünk tovább. A 3-as öltözőből egy Szőkés hajú srác jött ki, egy Bence szöveggel a hátán.
- Ööö... szia. Ez a belvár öltözője?
- Szia. Ja. Miért?
- Szólnál Mark-nak? Valaki várja.
- Ja, persze.
A srác bement, majd kis idő mulva, Brenda már ott toporzékolt, mikor Mark kijött a nyakába ugrott. Mi tagadás, nagyon édesek voltak együtt. Sunnyogva elmentem, majd széjjel néztem a részlegben, mert óriási volt, teletömve srácokkal. Elindultam egy kicsit nyugisabb helyre, egy kis sarokba, hogy megvárjam Bren-t, de mikor megláttam ki áll a sarokban és kivel hát én azt hittem ott kezdek el bőgni. Fridelty volt és Eric, egymásba kapaszkodva ment a nyali-fali. Meglökdöstem Brendát.
- Mivan?
- Hozz egy hányózcskót, meg egy csomag zsepit.
Kérdőn nézett rám, majd mutattam az okot. Bren szélsebesen megindult az édes pár felé, én pedig Markkal alig bírtam visszafogni.
-Beverem a képed, te szemét! - ordította.
Még mielőtt felénk fordult volna, Brendát megfordíttuk és elvontattuk. Bren az orra alatt dörmögött valamit, de Markkal csakkérdőn néztünk egymásra. Szinte már olyan volt mintha Brenda járt volna Ericcel és annyira ideges lett, hogy más lányal látja, hogy beleőrült. Bár ezt a szituációt nekem kellett volna eljátszani, de nekem nem ment. Elköszöntünk Marktól, és felmentünk a terembe. Brenda ott szidkozódott, a lányokkal próbáltuk lenyugtatni, kisebb-nagyobb sikerrel. Másodperceken belül megjelent Mrs. Wolf. Brenda csúnyán nézett, majd elkezdett susmogni.
- Vajon mitszólna, ha megtudná, hogy a lánya Bree volt pasiával smárol lent, úgy, hogy ők tegnap szakítottak? Beszarok.
- Mit mondtál kislányom Frideltyről?
- Elmondjam? - majd ordítva folyatta. - A lánya Bree volt pasiával smárol lent, úgy, hogy ők tegnap szakítottak. BESZARÁS! - aztán nyugodtabban... - Így megfelel?
- Kislányom, nem akarom, hogy itt rontsd a levegőt az órámon, inkább mennyél le a meccsre.
Brenda elkezdett mosolyogni, majd kivágtázott az ajtón.
Az óra közepén Brenda rontott, be röhögve, de kissé furcsán.
- Figyeljetek! A belvárból Mark úgy arcon rugta Eric-et, hogy dobott egy hátraszaltót!
- Komolyan, amit ma mondok, mind beteljesül? - keztem kiekni magamből, de nyugodtan ülve maradtam. - Tanárnő lemehetnék, én tanultam elsősegélyt.
Brenda az ajtóban vörös fejjel kuncogott, majd a tanár elengedett és mentünk le. Mikor odaértünk Mark ott állt eric mellett. Eric ült, Mark pedig mintha annyira aggódna, kissé vágott egy nagy vigyort.
- Hé, Mark beszél hetünk?
- Persze.
Arrébb mentünk, majd adott egy pacsit, ahogyan én is neki, majd elkezdtünk rögöni, ahogyan Brenda is mert, már várta mikor kezdhet el szakadni a röhögéstől.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)